Mi a funkciója a madárbiztos hálónak?

Szőlős madárháló

A szőlő védelmével kapcsolatban sok gazdálkodó gondolja úgy, hogy ez nem számít, és fele szerint ez szükséges. Szőlőtartóknál minden szőlő letakarható. Az erős madárvédelmi hálók megfelelőbbek, és a szilárdság is viszonylag jobb. A közönséges fajták esetében teljesen elfogadható a gazdálkodók számára. A költség viszonylag alacsony. A hagyományos csomó nélküli halászhálókhoz képest viszonylag könnyű. Egyes jó minőségű gyümölcsökhöz madárvédelmi háló ajánlott. Viszonylag nagy a szilárdságuk, és több mint 5 évig használhatók. A nagy sűrűségű polietilén több mint 5 évig is eltarthat, és a költségek alacsonyabbak.

A cseresznyével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyes vásárlók arra gondolnak, hogy kis hálódarabokat használnak az egyes fák befedésére. A kis méretű hálókat részesítik előnyben. A cseresznyét és más gyümölcsöket viszonylag súlyosan károsítják a madarak. Cseresznye Költséghatékony, és néha a gazdálkodók elveszítik a betakarítást.

A Japánban termesztett gyümölcsök főként citrusféléket, almát, körtét, szőlőt, "gazdag" datolyaszilva stb. tartalmaznak. A Japán Mezőgazdasági Szövetkezet statisztikái szerint Japánban a körtetermés területe 1999-ben 16 900 hm2 volt, 390 400 tonna termelés mellett. piaci mennyisége 361 300 tonna. Az 1000 hm2-nél nagyobb területű főbb termelő területek Tottori, Ibaraki, Chiba, Fukusima és Nagano prefektúrák; a 10 000 tonnánál nagyobb kibocsátással rendelkező megyék közé tartozik Chiba, Tottori, Ibaraki, Nagano, Fukushima, Tochigi, Saitama, Fukuoka, Kumamoto és Aichi.

Japánban nagyszámú madár él, és komolyan veszik a gyümölcsök csípését. A madárkár elkerülése érdekében a körteültetvények köré és fölé madárhálókat helyeznek el, hogy megakadályozzák a madarak berepülését a körteültetvényekbe;

Japán repülőterein is gyakran használják a madárvédelmi hálókat. Normál körülmények között a madárcsapás valószínűsége akkor a legnagyobb, amikor egy járat éppen felszállt vagy leszállás előtt áll. Mert a legtöbb elterjedt madarak, például a verebek és a galambok 100 méter alatt repülnek. Amikor 800-1000 méteres magasságba repülnek, sasokkal vagy keselyűkkel találkozhatnak, ami viszonylag nagy veszteséget okoz.

Kína egyes területein a gyümölcsültetési terület olyan nagy, hogy a gazdák úgy gondolják, hogy a madarak megeszik egy részét. Japánhoz képest Japánban a gyümölcsöket egységnyi alapon számítják ki, így a számítás után könnyebben látható a veszteség. Japánban pedig már nagyon kiforrott a felhasználás. A japán körte kiváló minőségű és sok illatú, ezért érzékeny a madárkárokra. Ugyanakkor a jégeső támadások megelőzése érdekében a körtetermesztők gyakran többfunkciós védőhálót helyeznek ki az üvegházi kertek fölé. A védőháló nejlonból készül, körülbelül 1 cm3-es szembőségű, és az állvány felett van elhelyezve, 1,5 méterrel a fészer felületétől. Ezzel megelőzhető a madárkár, és hatékonyan elkerülhető a jégeső. Ezért továbbra is támogathatjuk a jégeső elleni madárhálók használatát.

Repülőtéri madárháló

Ezenkívül a rizs az egyetlen olyan növény, amely Japánban 100%-os önellátóval rendelkezik. 1998-ban Japánban a rizsültetvény területe 1,79 millió hektár, az egységnyi területre jutó termelés 507 kilogramm/10 hektár volt, a teljes éves termelés pedig körülbelül 9,46 millió tonna volt. Az új rizsültetési technológiát "közvetlen vetőmag-művelési technológiának" nevezik, amely a hullóvizes csírázási módszerből és egy nagy pontosságú igény szerinti vetőgépből áll. Jelenleg ezt az új technológiát alapvetően kifejlesztették, a jövőbeni feladat pedig ennek népszerűsítése. A népszerűsített terület 2000-ben 8900 hektár volt. Emellett fontos kérdés lesz a jövőben a madárkár-megelőzési technológia és a kiváló, direkt vetésre alkalmas fajták kialakítása.

Összességében elmondható, hogy a madárvédelmi hálók felhasználási köre meglehetősen széles, és a madárkár mindig mindenkit foglalkoztatott. Nem számít, melyik országban tartózkodik, van egy fejlődési tendencia.